Színtelen

  Az élet csak egy trükk. Az emberek szórakoznak rajta, és azért fizetnek, hogy az első sorból élvezhessék a műsort. Hogy rajonganak-e érte, vagy mélységesen megvetik az teljességgel mindegy, mert mikor a műsor végén a bűvész lerántja a leplet a mutatványról, ők mind csalódottan visszakérik a pénzüket.

Vannak azonban néhányan, akik becsukják a szemüket. Nem akarják tudni, hogy a galambokat igazából összepréselik a ketrec behajtásakor. Gyávák vagy okosak?

Az élet nem varázslat, mi pedig nem vagyunk varázslók. De bárcsak le tudnám fagyasztani ezt a pillanatot, hogy be tudjam csomagolni a világ legszebb papírjába és örökre magamnál hordhassam. De nem megy… Azt hiszem elfogyott a csomagolópapír.

“Valami nagy, elérhetetlen szerelem
ködlik a mezők felett,
elnyújtott, fájó, végtelen kiáltás
a boldogság után. „

Dsida Jenő: Olvadó jégvirág